Az Edward Elgar (EE) kiadó gondozásában Varga Attila és Erdős Katalin szerkesztésével megjelent a Handbook of Universities and Regional Development című könyv. Az EE kézikönyvei arról adnak áttekintést, hogy egy-egy témakör kutatásai miként állnak világszinten. E kézikönyvek a kutatásokhoz elengedhetetlen segítséget nyújtanak, így sokan olvassak azokat. A Varga-Erdős szerkesztette könyvbe is a témakör legnevesebb nemzetközi szakértői írtak tanulmányokat. Az egyetemekről és a regionális fejlesztésről szóló kézikönyv átfogó és naprakész betekintést nyújt abba, hogy a tudományos intézmények miként ösztönzik környezetüket. A kötet történelmi szempontból is megvilágítja az egyetemeket mint regionális fejlesztési szereplőket. Részletes vizsgálatokat nyújt a különféle tudástranszfer-mechanizmusokról annak érdekében, hogy megértsék az ötletek és a szellemi tulajdon különböző lehetőségeit az egyetemek és a vállalkozások között. Három kontinens (Európa, Ázsia és Amerika) részletes esettanulmányai bizonyítják az akadémia, az ipar és a kormány közötti kölcsönhatások rendkívül kontextuális jellegét.

A PTE KTK RIERC kutatóközpontja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) megrendelésére elemzéseket készített a magyar megyék iparági innovációs profiljáról. A számítások eredményei felhasználásra kerültek Magyarország új intelligens szakosodási stratégiájának kialakítása során. Az elemzés alapja az EFOP projekt által támogatott kutatás, melynek eredményeit a Papers in Regional Science című folyóiratban közölte Varga Attila, Szabó Norbert és Sebestyén Tamás. https://rsaiconnect.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/pirs.12529?campaign=wolacceptedarticle

A Balaton, mint élettér II.2 alprojekt keretein belül 2020. június 24-én megjelent a Sustainability Q2-es nemzetközi folyóiratban a „Customer Involvement in Sustainable Tourism Planning at Lake Balaton, Hungary—Analysis of the Consumer Preferences of the Active Cycling Tourists” című tanulmány, amelynek szerzői Lőrincz Katalin, Banász Zsuzsanna és Csapó János.

A tanulmány a balatoni kerékpáros turizmus vizsgálja nemzetközileg is korszerű primer kutatási módszerek segítségével. A kerékpáros túrahálózat kialakítását megalapozó keresleti felmérés kerékpárosok és aktív életformát folytató fogyasztók körében végzett online kérdőíves felmérésre, a fókuszcsoportos beszélgetésekre valamint strukturált interjúkra támaszkodik. A kvalitatív módszerek segítségével kifejezetten a kerékpározásban, a kerékpáros turizmusban proaktív személyek (projektvezető, döntéshozó, kerékpáros turizmusban érintett vállalkozások, túravezetők, erdészetek képviselői, közlekedési vállalatok munkatársai, kerékpáros egyesületek, szakemberek, egyéb érdekcsoportok képviselői) véleményét mutatjuk be.

A tanulmányt az alábbi linkeken tekinthető meg: https://www.mdpi.com/2071-1050/12/12/5174

2020. május 27-én megjelent a Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia tanulmánykötete. A Balaton, mint élettér alprojekt kutatói – Banász Zsuzsanna, Péter Alexandra és Raffay-Danyi Ágnes – a biztonsággal kapcsolatos kutatást a „Local People’s and Second Home Owners’ Opinion on Calmness and Public Safety as Settlement Characteristics and as Impacts of Tourism in the Balaton Region” című tanulmányban összegezték.

A tanulmányt az alábbi linken található tanulmánykötetben lehet megtekinteni: https://uni-pen.hu/files/konferencia/2019/Konferenciak%C3%B6tet_2020.pdf

A projekt keretében megrendezésre került az Innovációmenedzsment tréning, mely képzésen két kolléga vett részt.

A Balaton, mint élettér II.2 alprojekt keretein belül 2019. decemberében megjelent „A Balaton térség imázsa a helyi lakosság szemszögéből: a fiatal népesség véleménye” című tanulmány, aminek szerzői Banász Zsuzsanna, Lang Letícia Anikó és Lőrincz Katalin. A kutatás célja a Balaton térség imázsának feltérképezése, elsősorban a helyi lakosság, azon belül pedig a fiatal népesség körében.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a Balaton térséghez kötődő emberek tipikusan Balatonfüredet, majd Tihanyt és Siófokot tartják a legvonzóbb településeknek. A balatoni települések imázsa kapcsán a helyi lakosság és második otthonnal rendelkező válaszadók elsősorban a település adottságaira asszociálnak leggyakrabban, ezt követik a balatoni nyári élmények. A kötődést, büszkeséget illetően – települési szinten – a hely természeti vagy kulturális adottságaira büszkék a legtöbben; míg a Balaton térségben a régió természeti adottságait említették.

A tanulmány az alábbi linken megtekinthető, letölthető: http://www.moderngeografia.eu/?p=6876