II.Társadalmi és környezeti fenntarthatósági modell a természeti és kulturális örökség menedzsmentben

Főirányvezető: Dr. Lőrincz Katalin, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/lorinczkatalin/)

 

II.1. A Balatont turisztikai céllal felkeresők jellemzőinek feltárása

Alprojektvezető: Dr. Sulyok Márta Judit, adjunktus, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/sulyokmartajudit/) / Dr. Fehérvölgyi Beáta, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/fehervolgyibeata/)

A Balaton térségét turisztikai céllal felkeresők jellemzőinek komplex (időbeni, térbeni, szegmensenkénti eloszlásban) vizsgálata, igazodva a turizmuskutatás aktuális trendjeihez, folyamatos adatfelvétel kialakítása és az eredmények megosztása az érintett döntéshozókkal.

 

II.2. A Balaton, mint élettér életminőségi aspektusai

Alprojektvezető: Dr. Lőrincz Katalin, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/lorinczkatalin/) / Dr. Raffay Ágnes Nóra, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/raffayagnes/)

 

A Balaton régió állandó és ideiglenes lakosságának társadalmi-gazdasági aspektusainak feltárása és bemutatása több nézőpontból:

1, A Balaton szerepe az életminőségben, Balaton mint élettér – helyi lakosság, turisták és befektetők számára vonzó – sajátosságainak feltárása

2, Az egészséges életmódhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások iránti igény és potenciálok meghatározása,

3, A Balaton társadalmi-gazdasági megújulása érdekében a konkrét fejlesztési lehetőségek kidolgozása, a népességet megtartó programok kidolgozása, jó gyakorlatok azonosítása.

 

II.3. Az örökségvédelem szabályozása, az örökség kezelés működési módjai – nemzetközi vizsgálat

Alprojektvezető: Dr. Mészáros Bernadett, adjunktus, PTE MIK (https://mik.pte.hu/szervezeti-felepites/szemely/meszaros-bernadett)

Műemlékvédelem és turizmus egyre jobban felismerik egymásrautaltságukat, az együttműködés elveit a Mexicoi Charta foglamazza meg a legátfotóbban, melynek szempontai meghatározóak lesznek e kutatásban is. Az örökségkezelésnek szabályozásának és menedzsmentjének eltérő rendszerei léteznek itthon és külföldön egyaránt. A projektelem célja egyrészt szabályozási, másrészt működési, menedzselési szinten megvizsgálni, összehasonlítani öt KKE-i történeti várost (Pécs – Graz – Krakkó – Nyitra – Maribor), melyek közül három világörökségi helyszín is egyben.

Ezeknek a külföldi és hazai örökségkezelési rendszereknek az összevetésével jó példák válnak feltárhatóvá és adaptálhatóvá hazai történeti városok és örökségi épületek menedzsmentjére és fejlesztésére egyaránt.

 

II.4. Turisztikai intézményrendszer feltárása nemzetközi kitekintéssel

Alprojektvezető: Dr. Aubert Antal, egyetemi tanár, PTE TTK (http://foldrajz.ttk.pte.hu/munkatars/aubert_antal)

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) nevesítette először a turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) szervezetek kiépítésének szükségességét, majd pedig szinte ezzel párhuzamosan megjelent a turisztikai klaszterek kialakításának az igénye is. Célunk feltérképezni a Dél-Dunántúli régióban a klaszterek és TDM szervezetek hálózatát. Meg kell nézni a teljes turisztikai intézményrendszerben a lefedettséget, területi, tagsági, felelősség és illetékességi szempontból. Megvizsgálni azt, hogy hol vannak átfedések, milyen feladatok, területek maradnak fehér foltként ellátatlanul.

A kutatás célja a meglévő erőforrások és intézményrendszer hatékonyabb működtetése, a szinergiák feltárása. Napjainkban alakulnak át a helyi TDM szervezetek és jönnek létre térségiek. A térségi szint feladatainak, hatáskörének, résztvevői körének kijelöléséhez is támpontot adhat a hazai kutatás, valamint a tdm tekintetében azt megyei szinten kiegészítő nyitrai terület desztináció szervezési munkájának áttekintése. Az MTÜ stratégiájában megjelent a desztinációban gondolkodás és ezzel párhuzamosan elindult a kiemelt turisztikai térségek kijelölése.

A kutatás fő céljai:

  1. Turisztikai szereplők, klaszterek, tdm szervezetek, tematikus utak üzemeltetői szervezeti hálózatának feltárása a Dél-Dunántúlon. Célja: a szervezetek működési területeinek feltárása, az átfedések és hiányok feltárása, a profilok azonosítása, a hatékonyabb területi és tematikus együttműködések és munkamegosztás érdekében.
  2. Szlovákia, Nyitra kerület vizsgálata – TDM szervezetek hálózata, működésük feltárása. Célja: jó példa keresése, adaptálható tapasztalatok átvétele, különösen a regionális TDM szerveződésben.

 

II.5. Helyi értékek feltárása és fejlesztési lehetőségei Veszprém megyében és a Balaton régióban

Alprojektvezető: Csizmadiáné dr. Czuppon Viktória, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/czupponviktoria/)

Helyi értékek feltárása 73 településen, 9 településen hallgatók bevonásával, értékleltár készítése Veszprém megye balatoni térségében. A kutatás módszertanát, valamint a hallgatók bevonását elősegítő módszertan összegzése.

 

II.6. A helyi termékek innovációs ereje, keresleti és kínálati viszonyai a Dél-dunántúli Régióban, valamint turisztikai hasznosulásuk

Alprojektvezető: Dr. Szabó Géza, egyetemi docens, PTE TTK (http://foldrajz.ttk.pte.hu/munkatars/szabo_geza)

A helyi termékek, amelyek részei a lokális örökségi értékeknek és a táji termelési kultúrának is, egy rendkívül szerteágazó, területileg és tematikusan is kiterjedt rendszert alkotnak. Ennek vizsgálata komplex megközelítést követel meg, amelynek célrendszere is ehhez illően szerteágazó.

 

A helyi termékek területi és szezonális kínálatának feltárása.

A helyi termékek iránti keresleti jellemzők feltárása.

Jó gyakorlatok és működő modellek analizálása.

A meghatározott termékek hasznosulási modelljeinek feltárása.

Sikertényezők feltárása működő, helyi termékre és lokális örökségre alapozott turisztikai termékeknél.

A helyi termékek marketing fejlesztésének módszertani megalapozása.

 

A célrendszer átfogja a témakör kínálati és keresleti alapjaitól, azok területi és szezonális képétől a vizsgálatok szintetizáló részéig a kutatásokat. A jó példák, a sikeres működési modellek, a turisztikai termékekhez kapcsolódás és a marketing innovációk feltárása választ adhat a helyi gazdaságfejlesztés számos kérdésére.

 

II.7. Helyi termékek védjegyrendszere, hazai és nemzetközi összehasonlítással

Alprojektvezető: Dr. Szabó Géza, egyetemi docens, PTE TTK (http://foldrajz.ttk.pte.hu/munkatars/szabo_geza)

A helyi termékek szabályozásának és hasznosításának eltérő rendszerei léteznek itthon és külföldön egyaránt. A valorizációs folyamatban a helyi érték feltárás, védelem és hasznosítás lépcsőinek egy cél felé kell irányulniuk, a márkává válás (Brand) felé. Ma még csak kevés követendő példát találunk a helyi örökségre és helyi termékre felépülő értékláncra. Olyan megoldásokra, ahol a helyi termék jól megkülönböztethető brandként közismert, vonzó, rendezvény és turisztikai termék alapját jelenti. Sikerével képes megerősíteni a helyi gazdaságot és világos, követendő irányt szabni a fejlesztéseknek. A helyi termékek márkává fejlesztésének egyik állomásaként határozható meg a védjegyezésük, a minősítési rendszerbe illesztésük. Ezeknek a külföldi és hazai minősítési és védjegy rendszereknek az összevetésével életképes modell hozható létre az egészséges helyi élelmiszerek előállítására és a vidéki gazdaság fejlesztésére egyaránt.

 

II.8. Tudásalapú networking eszközök alkalmazásának feltérképezése a Balaton régióban

Alprojektvezető: Dr. Obermayer Nóra, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/obermayernora/)

Célok: A Balaton régió, Balaton-felvidéki borászatok, gasztronómiai egységek és start-up vállalkozások (később vállalakozások) együttműködési hálózatainak feltárása.

A vállalkozások által alkalmazott tudásalapú networking (közösségi média) eszközök összetételének, jellemzőinek feltárása.

A vállalkozások üzleti kommunikációs modelljének/stratégiájának megismerése. A vállalkozások közösségi médiával kapcsolatos és további kapcsolattartási, együttműködési kompetenciáinak feltérképezése.

A vállalkozások számára nélkülözhetetlennek tartott kompetenciák azonosítása.

 

Eredmények: A kutatás hatásaként (esettanulmányok és jó gyakorlatok) létrejöhetne civil kezdeményezésekre épülő kísérleti fejlesztések (living lab) és tudásáramlást elősegítő vállalkozási-kutatói csoportok, amelynek a Pannon Egyetem Fókusz Laborja biztosítana helyet.