I.Térségi sikert és versenyképességet meghatározó faktorok azonosítása, modellalkotás
Főirányvezető: Dr. Varga Attila, egyetemi tanár, PTE KTK (linkeljük a nevéhez: http://ktk.pte.hu/kozgazdasagtan-es-okonometria-intezet/varga-attila)
I.1. Regionális innovációs rendszerek
Alprojektvezető: Dr. Sebestyén Tamás, egyetemi docens, PTE KTK (http://ktk.pte.hu/kozgazdasagtan-es-okonometria-intezet/sebestyen-tamas)
A kutatócsoport célja a regionális innovációs rendszerek összehasonlítási, értékelési, mérési módszereinek számbavétele és továbbfejlesztése, különös tekintettel a lemaradó régiókra azon belül pedig fókuszáltan Pécs és térségére. A kutatócsoport e célja megvalósítása érdekében feldolgozza a lemaradó régiók tudás-alapú fejlődésével kapcsolatos szakirodalmi hátteret, különös tekintettel Kelet-Közép-Európa, valamint a Smart Specialization (RIS3) fejlesztési stratégia tapasztalataira. Mindennek bázisán kialakít egy olyan elméleti keretet, amely alkalmas az innovációs rendszer és a vállalkozói ökoszisztéma modelljeinek integrálására és egy komplex index kifejlesztése révén lehetővé teszi különböző régiók ilyen rendszereinek összehasonlítását, illetve a fejlesztési lehetőségek azonosítását. A kutatócsoport korábbi kutatásaink (MTA-kutatócsoport, OTKA, EU 7-es Keretprogram) során létrehozott adatbázisok továbbfejlesztésével és Pécs városrégió innovációs felmérésével a regionális innovációs rendszerek komplex mérésére alkalmas adatbázist alakít ki, amelyen lehetővé válik az európai régiók innovációs rendszereinek összehasonlító elemzése, különös tekintettel Pécs esetére.
I.2. Regionális vállalati vizsgálatok: Regionális vállalati ökoszisztéma és a városrégiók vállalati versenyképessége Magyarországon
Alprojektvezető: Dr. Szerb László, egyetemi tanár, PTE KTK (http://ktk.pte.hu/kvantitativ-menedzsment-intezet/szerb-laszlo)
A vállalkozás-kutatás célja, hogy az egyes agglomerációs térségek vállalkozási és versenyképességi profilja alapján az erős és gyenge pontok beazonosíthatók legyenek. A kutatás során megkülönböztetjük az egyéni (személyi vagy vállalati) és az intézményi tényezőket, és így láthatóvá válik, hogy az esetleges gyenge teljesítményért melyik tényező okolható. A rendszerszemléletű felfogásnak köszönhetően így komplex módon tudjuk vizsgálni az egyes tényezők hatását az adott agglomerációs övezet teljesítményére. A fejlesztéspolitika alapvető céljának az adott agglomerációs övezet gyenge pontjainak fejlesztését találjuk, és ennek alapján agglomerációs-övezet specifikus fejlesztéspolitikai javaslatokat dolgozunk ki a vállalkozás és a versenyképesség növelésére.
I.3. A Pécsi Tudományegyetem regionális gazdasági hatásainak vizsgálata
Alprojektvezető: Dr. Erdős Katalin, adjunktus, PTE KTK (http://ktk.pte.hu/kozgazdasagtan-es-okonometria-intezet/erdos-katalin)
A Dél-Dunántúl az EU legelmaradottabb régiói közé tartozik annak ellenére, hogy a PTE, mint kutatóegyetem jelentős potenciállal bír. A projektelem célja a PTE regionális gazdaságfejlesztési hatásának vizsgálata, az azt korlátozó tényezők feltárása, valamint szakpolitikai javaslatok megfogalmazása a lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. Az egyetemi kutatási potenciál innovációs szempontból történő vizsgálata elősegíti a tudományos eredményekben rejlő lehetőségek demonstrálását, és a gyakorlati hasznosulás útjában álló szűk keresztmetszetek azonosítását. Az egyetemi vállalkozási hatás feltárása érdekében szükséges a PTE olyan tevékenységeinek elemzése, amelyek hozzájárulnak a térség vállalkozói aktivitásának fokozásához. A kiadási multiplikátor meghatározása által azonosíthatók olyan oktatásfejlesztési lehetőségek, amelyek révén a régióba áramló pénzösszegek növelhetők. A vizsgálatok eredményei segíthetnek a PTE regionális hatásának fokozásában, a térség gazdaságának felzárkózásában.
I.4. Vállalati innovációs és vállalkozói kapacitás-vizsgálatok a Pécsi városrégióban
Alprojektvezető: Dr. Bedő Zsolt, adjunktus, PTE KTK (http://ktk.pte.hu/kvantitativ-menedzsment-intezet/bedo-zsolt)
A kutatás célja, hogy felmérje a Pécsi városrégióban működő vállalatok innovációs portfólióját, valamint az innovációk eredőjeként azonosítható innovációs kapacitást. Az innovációs portfolió felmérésekor szabadalmakat, nem szabadalmaztatott invenciókat, új termék vagy szolgáltatás koncepciókat és még csak körvonalakban meghatározott iniciatívákat keresünk. Az innovációs kapacitás felmérése segít megértenünk, hogy milyen erőforrásokra lehet még szükség az innovatív kezdeményezések továbbviteléhez, továbbfejlesztéséhez. Vizsgáljuk és rendszerezzük a vállalati innovációkat több dimenzióban (innováció-típusok szerinti osztályozás: termék-folyamat-marketing-szervezeti innovációk, klasszifikációk a kidolgozottság szintjei, technológiai osztályok, iparágak, egyetemi kapcsolódás és piaci potenciál szerint). Az innovációs kapacitás felmérésekor vizsgálni fogjuk a régiós vállalkozók vállalkozói személyiség-karakterisztikáját, annak regionális specifikumait, mely a magas növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások hátterét biztosítja. Kiemelt kérdéskör a vállalkozások ökoszisztémában való részvételi hajlandósága, az ezt befolyásoló tényezők vizsgálata (társadalmi tőke, bizalom, reciprocitás), s ezáltal az ökoszisztéma-hatás innovációs kapacitásfejlődésben betöltött szerepének megértése.
I.5. A magyarországi GMR-típusú modell továbbfejlesztése és alternatív fejlesztéspolitikai hatáselemzések végzése a Pécsi városrégióban
Alprojektvezető: Dr. Varga Attila, egyetemi tanár, PTE KTK (linkeljük a nevéhez: http://ktk.pte.hu/kozgazdasagtan-es-okonometria-intezet/varga-attila
A szakpolitikai elgondolások és elemzések ritkán tartalmazzák a politikák eredményességének, hatásosságának vizsgálatát. Kutatásunkban a tudás-alapú regionális fejlesztést célzó szakpolitikai beavatkozások eszköz-és eredmény oldalainak összevetését célzó vizsgálatokat végzünk el. Elemzéseink sajátossága, hogy a vizsgálatok fókuszában alternatív tudás-alapú fejlesztéspolitikai intézkedések gazdasági hatásainak elemzése áll egy lemaradó magyarországi városrégió, Pécs esetére. Az elemzések bázisán kidolgozásra kerülő szakpolitikai intézkedés-javaslatok várható regionális és országos hatásainak vizsgálatát GMR-típusú (földrajzi, makro- és regionális) gazdasági hatáselemző modellel végezzük el. A projektelemben egyrészt a magyarországra kidolgozott GMR-típusú modell szükséges továbbfejlesztéseit végezzük el, másrészt a projekt további részeiben végzett kutatások során kidolgozásra került szakpolitikai javaslatok (a Pécsi városrégió innovációs rendszerének fejlesztési irányai, a regionális vállalkozás-fejlesztés útjai, a vállalatoknál és az egyetemen kifejlesztett innovációk hasznosítása, az egyetem kiadási multiplikátor változásai, Pécs városa iparági szerkezetének átalakítására vonatkozó javaslatok, Pécs megközelíthetőségének javítási lehetőségei) regionális és országos foglalkoztatási és GDP-hatásait becsüljük meg a GMR modellel. Az eredmények bázisán alternatív szakpolitikai javaslatcsomagokat dolgozunk ki.
I.6. Az egyetemek és az innovatív szervezetek kapcsolata, az egyetemek hatása az innovációra, egyetemi rangsor az innovációs jelenlét szerint
Alprojektvezető: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor, egyetemi docens, PE GTK (http://www.gtk.uni-pannon.hu/kosztyanzsolttibor/)
A kutatásunk során az egyetemek és az innovatív szervezetek innovációra gyakorolt hatását szeretnénk vizsgálni, vállaltan fókuszálva a magyarországi felsőoktatási intézményekre. Ugyanakkor célunk olyan nemzetközi adatbázisok összegyűjtése, összekapcsolása és elemzése, melyeken nemzetközi vizsgálatok is lehetővé válnak. Kutatásunkban vizsgáljuk az egyetemek és az innovatív szervezetek kapcsolatának közvetlen hatását a közösen benyújtott szabadalmak, Európai Unió által támogatott pályázatok, kutatások, valamint a közös publikációk számán keresztül. Vizsgálatunkban a felsőoktatási intézmények közvetett hatását, is vizsgálni kívánjuk, amely pl. az intézmény környezetében lévő innovatív szervezetek koncentrációjában mutatkozhat meg.
A szabadalmak száma az innovációs teljesítmény egyik fontos fokmérője. Hasonlóan a publikációs hivatkozások hálózatos vizsgálatánál a szabadalmak és azok hasznosítását is vizsgálni kívánjuk hálózatelméleti eszközökkel. Kutatásunk választ kíván adni arra a kérdésre, hogy milyen hatással van az egyetem presztízse, hallgatói vonzóképessége, a hazai és a nemzetközi rangsorokban elfoglalt szerepe a körülötte kialakuló tudásintenzív, innovatív vállalatok megjelenésére.
